Sok idő eltelt, mióta elkezdtem futni. Gazdám futási szokásai elég hektikusak, volt olyan időszak, amikor megszáradni sem volt időm, volt hogy itt poshadtam a többiek közt, rám sem nézett. 

Még szép volt az idő, rövidnadrágban futkároztak az emberek, mikor nagy eseményre készültünk. Tájfutó Rövidtávú OB. Előtte már kipróbálhattam magamat hasonló versenyen, az tetszett, aszfaltos, füves terepen jól tudtam szaladni. Vártam azt a napot.

Délelőttre gazdám valami ősöreg szakadt cipőt húzott elő a szekrény mélyéről, addig nem is találkoztam vele. Kicsit kuncogtam, mit tudhat egy ilyen őskövület? Valor pirított rám, hogy több tiszteletet, ez az Asics már sok versenyen segített. Asics! Rokon! De hát nem is hasonlítunk, ő szürkés-kék, kopott, szakadozott...

Mikor a délelőtti futamról gazdám - lábán az öreg rokonnal - beért, láttam, hogy miért is nem engem vitt. Sárgalacsinok virítottak rajta, a kopottság helyét valami eszetlen disznó külső váltotta fel. A rokon csak vigyorgott, neki nagyon tetszett. Jobban elnézve, örülök, hogy nem nekem kellett dagonyáznom Újszegeden, a partfürdőn. Nem tudom az hol van, de nem vágyok rá!

Délután viszont már elfoglalhattam helyemet a Lábon, az én időm jött el. Sajnos ez sprint verseny, így ez az idő csak percekben mérhető. A terep tökéletes volt! Aszfalt, beton, füves részek és egy kis díszburkolat. Minden lépésnél csak úgy repültem, élveztem, hogy addig nem tapasztalt iramban megyünk. Fordultam, megtorpantam, kigyorsítottam parancs szerint, könnyűnek és szabadnak éreztem magam.

Sajnos egy idő után a Láb szólt, hogy nem bírja. Később jelezte, hogy a Szív és a Tüdő is reklamál, menünk lassabban. Nem esett jól, lassú futásnál mindig a sarkamra esek, az fáj egy kicsit, nem kényelmes.

Összességében nagyon jó verseny volt, zabolázatlan csikóként idegesítettem a többieket, nem bírták velem a lépést. Fussanak többet, ha ilyen puhányok...

A verseny után pár hétig gazdám rendszeresen velem futott, 10-14 km közti távokat. Ott már nem nyihogtam végig a távot, többször is előfordult, hogy belecsoszogtam egy-két lépésbe. Ez már nem annyira komfortos táv, de ígéretet kaptam, hogy a 6 órás OB-n én is futhatok. Atyaég, egy ultrán!

Az OB-n gazdám lányával futottunk, többször örömködtünk, hogy én is ott voltam, Emma futott volna úgy, mint a nyúl, de összesen két órát futott, így azért gazdám próbálta visszafogni. Nem mindig sikerült...

Életem első félmaratonját futottam akkor Velencén. Hihetetlen érzés volt, nagyon boldog voltam. Még ízlelgetem: Félmaratonista lettem!

És most a versenyeknek vége, alapozzunk 2016-ra. Ebben még keresem a helyem, nem tudom mit tehetek, hogy minden jól sikerüljön. De rajtam nem fog múlni!

------------------------------------------

A Playmax jóvoltából egy Asics Gel Zaraca 4 cipőt kaptam tesztelésre. Választhattam volna bármilyet,  úgy döntöttem, kihasználva az alkalmat teszek egy ismerkedő lépést a naturálisabb irányba. Nem akartam Hoka után/mellett egyből a legminimálabbal kezdeni, szerencsére sok helyről kaptam tanácsot, így lett Zaraca. Az ő történetét is közlöm az elkövetkező időkben.